Történetünk
Annál is inkább, mert a kórházban, ahol dolgoztam, kezdett elviselhetetlen lenni számomra a betegek számának növekedése, a futószalagmunka. Néhány kollégámmal és férjemmel (aki lovas edző), egy vállalkozás keretein belül megteremtettük a gyógytorna mellett a gyógyúszás és a lovasterápia feltételeit. Először kölcsönlovakon kezdtük Lukácsházán, Szombathelytől 11 km-re, ahová a szülők maguk hordták lelkes csemetéiket, mert szinte kivétel nélkül minden gyermeknek nagy élményt jelentett a lovak közelsége. Köszönet illeti Boros Kálmánt azért, hogy lovát, Szinyórát rendelkezésünkre bocsátotta. Rajta próbálgattuk, hogy mi is az a lovasterápia, hogyan is hat. A külföldről ellesett gyakorlatot próbáltuk ötvözni saját szakmai tapasztalatainkkal. Ezek az első próbálkozásaink egy lovon való tornához hasonlítottak, minden különösebb tervezés és nyomonkövetés nélkül, de az, hogy a gyerekek örömmel jártak hozzánk, és mozgásuk, egyensúlyérzékük javult, arra ösztönzött minket, hogy továbblépjünk.
Ekkor vásároltuk első saját lovunkat, Leilát, aki nagy türelemmel szolgálta gyermekeinket. Innét már egyenes út vezetett odáig, hogy kettő, majd négy lovunk lett.
Ez a vágyunk 1999 nyarán valósulhatott meg. Szombathelyi lakásunkat eladva vettünk egy romos, de valaha szebb napokat látott majort, ahol pályázatok, adományok, rengeteg barát, ismerős és a hozzánk járó gyermekek szüleinek segítségével létrejött az UNICORNIS Lovasterápia és Lovasközpont.
1997 óta a Magyar Lovasterápia Szövetség (MLTSZ) jóvoltából külföldi, neves szakemberektől tanulhattam, német vizsgabizottság előtt szereztem meg a lovasterápiás oklevelet, és az MLTSZ oktatási programjában mint oktató veszek részt. Az UNICORNIS Lovasterápia és Lovasközpont az MLTSZ gyakorlati oktatóhelye. A Magyar Lovasterápia Szövetség diplomára épülő továbbképzése jelenleg az egyetlen akkreditált képzés Magyarországon, ami államilag elfogadott, szakmailag megalapozott végzettséget ad.
